22 november 2010
Kategória
b4press
blog
Hozzászólások: 0

Marketing nélkül mit érek én?

A kkv-k kétharmada nem költ marketingre – derül ki az Ipsos és a Marketing Commando kis- és középvállalati ráfordításokat vizsgáló felméréséből. A vizsgált cégek 65 százaléka semmilyen módon nem képzi a marketingért felelős dolgozóit.

A mikro-, kis- és közepes vállalkozások mindössze 32,8 százaléka folytat tudatos marketing tevékenységet, erre átlagosan éves forgalmuk 4 százalékát költik el. Az eredmények elemzéséből világosan kitűnik, hogy azok a mikrovállalkozások és kkv-k, amelyek marketingeznek, nagyobb forgalomra számíthatnak mint azok, amelyek nem.

Az Ipsos és a Marketing Commando közös felmérése a hazai mikro, kis és közepes méretű vállalkozások marketing tevékenységét térképezte fel. Az Ipsos Üzleti Klubjának online vállalati paneljén végzett kutatás célja, hogy hiteles képet adjon a mikrovállalkozások és kkv-k marketing aktivitásáról és szokásairól. A kutatás meglepő eredményeket hozott: a mikrovállalkozások és a kkv-k kétharmada még mindig nem költ marketingre.

Már csak azért is megdöbbentő, hogy a mikro-, kis- és közepes vállalkozások egyharmada folytat tudatos marketing tevékenységet, mert rámutat, hogy a mikrovállalkozások és a kkv-k még mindig nincsenek tudatában a marketing jelentőségének.

Wolf Gábor marketing szakértő, a Marketing Commando vezető tanácsadója szerint, ha lassan is, de szemmel láthatóan növekszik a marketingtevékenységet folytató cégek száma. Egy, a Marketing Commando által 2002-ben, ezer fős mintán végzett felmérés szerint mindössze a mikrovállalkozások és a kkv-k 18,7 százaléka marketingezett. Bár a legutóbbi, 32,8 százalékos arány pozitív változás, mégis aggasztó milyen sokan nem népszerűsítik a termékeiket, szolgáltatásaikat, pedig az alapvető marketing fogásokat nagyon könnyű elsajátítani és használni – mondta Wolf Gábor.

A mikro-, kis- és közepes vállalkozások éves szinten átlagosan a forgalmuk négy százalékát fordítják marketingre. Ez jelentősen elmarad a szakirodalmak és szakemberek által javasolt öt-tíz százalékos szinttől. Ilyen arányban a felmérésben vizsgált mikro-, kis- és közepes cégek csupán 19 százaléka fordítja a marketingre.

A mikrovállalkozások és a kkv-k legkedveltebb reklámfelülete az internet, amit a válaszadók 54 százaléka jelölt meg. A nyomtatott médiában megjelenő hirdetésekre 35 százalékuk, szórólapokra pedig 26 százalékuk költ pénzt. Érdekes összefüggést mutat a reklámeszközök számának alkalmazása a marketing aktivitás tekintetében. A marketing tudatos cégek döntően négy, vagy annál több reklámeszközt alkalmaznak, szemben azokkal a cégekkel, amelyek nem marketingeznek, utóbbiak átlagosan egy-két reklámeszközt használnak.

A mikrovállalkozások és kkv-k által leggyakrabban használt reklámeszközök listája

    1. Internet
    2. Nyomtatott sajtó
    3. Szórólap
    4. Direct mail
    5. Akciók
    6. Hírlevél
    7. Ajánlások gyűjtése
    8. Kültéri plakát
    9. Hűség program
    10. Rádió reklám

A marketing mix elemei között markáns eltérés figyelhető meg. A tudatos marketinget nem folytató cégek a legnépszerűbb reklámeszközökön felül, mint az internet, a print sajtó és a szórólap, jellemzően nem alkalmaznak más reklámeszközöket.

A marketing tevékenység irányítása döntően a cégvezető feladatkörébe tartozik, ami Wolf Gábor szerint egyértelmű pozitívum. A szakember szerint a marketing a cégvezető dolga, az ő kezében van a vevőszerzés kulcsa, ami azért is fontos, mert a know-how-t könnyen elviheti egy kilépő alkalmazott. Ha pedig a vevőszerzést is elviszik, az katasztrofális következményekkel járhat a cégre nézve. A mikro-, kis- és közepes cégek mindössze 7 százaléka alkalmaz külön marketing menedzsert, 57 százalékuknál egy fő foglalkozik marketinggel, többségük azonban nem főállásban.

A mikrovállalkozások és a kkv-k marketingeseinek harmada (33 százaléka) gyakorlati tapasztalatokra, negyede (25 százalék) önképzésre hagyatkozik, 22 százalékuk pedig mindenféle tapasztalat és képzettség nélkül végzi a cég marketing feladatait. A vizsgált cégek 65 százaléka semmilyen módon nem képzi a marketingesét.

A kutatásban részt vevő mikro-, kis- és közepes cégek vezetői döntően úgy nyilatkoztak, hogy pénzre lenne szükségük a hiányzó marketing feladatok megoldásához. Ez arra enged következtetni, hogy makacsul tartja magát a tévhit, miszerint a marketing költséges. Wolf Gábor szerint ennek egyik oka a túl elméleties hazai marketingképzés, ami túlnyomóan a kotleri marketinget tanítja, amely bevallottan a nagyvállalatoknak szól, míg a mikrovállalkozásoknak és a kkv-knek ettől egyszerűbb, gyakorlatias marketing eszközökre van szüksége.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.